A választ Egyiptom homokdűnéi között találhatjuk, ahol még napjainkban is találunk olyan keltetőket, ahol ősi tradíciókon alapuló módszerekkel zajlik a keltetés. Ezekben a keltetőkben az sem megy ritkaságszámba, hogy 80%-nál is magasabb kelési aránnyal kelnek ki a csibék. Maguk a keltetők agyag házakban vagy barlangokban kerültek kialakításra.
Tévednek, akik úgy gondolják, hogy a tojások mesterséges keltetése a XX. század találmánya. Az ókori Egyiptomban már a fáraók idején összegyűjtötték a termékeny tojásokat és barlangokban, agyagházakban kialakított keltetőkben keltették ki őket.
A keltetőt rendszerint egy idősebb férfi irányította, aki tudta, hogyan kell irányítani az ott zajló folyamatokat, a keltetés tudománya pedig apáról fiúra szállt. Generációk adták át egymásnak a technikát egészen napjainkig.
Egyiptomban még ma is találhatunk ilyen tradicionális keltetőket. Az egyik Fayumban található, ami az egyiptomi baromfitenyésztés ősi központja. A Fayumi tyúk fajta híres magas tojáshozamáról, szárazságtűrő és hőálló képességéről.

A Fayumi tenyésztőktől származó tojásokat összegyűjtötték és speciálisan kialakított barlangokban vagy agyagházakban keltették ki. A melegítést tűz, természetes napsugárzás vagy olajlámpák begyújtásával szabályozták. A szellőzést természetes úton oldották meg, az ajtó, függöny és kémény segítségével, amely az egyes keltetőcellák tetején helyezkedett el.
Fayumban a Badowi család napjainkban is ilyen ókori keltetőhelyet működtet. Ma is a nemzedékeken át öröklődő technológiát alkalmazzák a tojások keltetésére. Mint az ókori keltetők többségében, ennek is van egy központi folyosója, mindkét oldalán öt cellával. Minden cellának két szintje van és mindegyikben 10 000 tojást tudnak elhelyezni. A szinteket aknák kötik össze. A központi folyosóról mindkét szint elérhető. A nyílásokon át a cellákba lépve helyezik el a tojásokat, forgatják őket, illetve szedik ki a kikelt csibéket. A hőmérsékletet és a szellőzést is itt szabályozzák.

A keltető kapacitása 200000 tojás. A család minden héten 40 000 tojást rak be a keltetőbe és több mint 32 000 csibét árusít. E csibék többségét közvetlenül a Fayum közelében lévő gazdálkodóknak adják el, míg a fennmaradó csibék egy közvetítő révén Egyiptom távolabbi termelőihez kerülnek . A termékeny tojásokat Fayumi tenyésztő üzemekből vásárolják. A 4. napon minden tojást lámpáznak. Hagyományosan ezt a napfény segítségével hajtják végre, amely a keltető cellába jut a tetején lévő kis lyukon keresztül. Ha nincs napfény, egy kis dobozt használnak lámpával. A terméketlen tojások száma általában nem haladja meg a 10% -ot.

A keltetés során a tojásokat naponta néhányszor kézzel átforgatják, hőmérsékletüket pedig a szemhéjra helyezve ellenőrzik. A keltetőmester ez alapján már el tudja dönteni, hogy a tojások hőmérséklete megfelelő, vagy sem. Ha túl magas, akkor a szellőztetést növeli a cellában, ha túl alacsony, akkor pedig olajlámpások segítségével növeli a hőmérsékletet.A páratartalom ellenőrzése szintén tapasztalat kérdése. A sivatagban magas páratartalom meglehetősen ritkán fordul elő, az alacsony páratartalom gyakoribb. Szükség esetén a tojásokat vízzel permetezik, de gyakoribb, hogy nedves ruhát lógatnak a központi folyosóra.
A Badowi család már több generáció óta működteti a 200000 darabos keltetőt. A kelési arány megfelel a magas elvárásoknak: nyáron több mint 70%, télen pedig több mint 80%.

Források: 

https://www.poultryworld.net/…/Egyptians-hatch-eggs-the-tr…/

http://www.aviculture-europe.nl/nummers/12e03a08.pdf

Fotók: Lenny Hogerwerf